A

admin

Admin

Aktív 4 hónapja

  1. 9 hónapja
    Thu Jun 18 11:41:28 2020

    Több beérkezett levél és telefon tanúsága szerint 2020.06.11. napján a Szakképzési Centrumok Főigazgatói és Kancellárjai a következő Tájékoztatást kapták:
    „Aki a jogviszonyváltást, illetve az ezzel kapcsolatos ajánlatot nem fogadja el, annak megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya június 30-án, és 8 havi végkielégítés illeti meg. A végkielégítés azokat illeti meg, akik a jogviszony megszűnése után 60 napig nem tudnak elhelyezkedni. Azt kérték tőlünk, hogy a következőképp járjunk el:
    • A dolgozó a jogviszony megszüntetésével egy időben nyilatkozatot tesz arról, hogy 60 nap eltelte után nyilatkozni fog arról. hogy elhelyezkedett-e vagy nem.
    • A 60 nap eltelte után büntetőjogi felelőssége tudatában a dolgozó megteszi ezt a nyilatkozatot. Ezt követően utaljuk számára a 8 havi végkielégítést, miután ennek jogszerűségét ez alapján meg tudtuk állapítani.
    A dolgozó tehát a 60 nap eltelte után jut majd hozzá a végkielégítéshez.”
    Amennyiben a „hír igaz”, már pedig a 2020.06.12. óta – a hét végén is (!) - érkező telefonhívások azt megerősítik, akkor a „javasolt” eljárás – véleményem szerint – többszörösen törvénysértő.
    Irányadó jogszabályi rendelkezések:
    Szkt.
    127.§ (5)

    • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-t kell alkalmazni.
    • Nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, ………….., aki további foglalkoztatásához nem járul hozzá és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő hatvan napon belül nevelési-oktatási intézménnyel vagy szakképző intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít.

    Kjt.
    25/A. §
    (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles:

    • írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről,
    • valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.

    1.) A végkielégítésre való jogosultságot nem az Szkt, hanem a jogállásváltás végrehajtásához alkalmazni rendelt Kjt. 25/A § (6) bekezdése határozza meg.
    2.) Az Szkt. fent idézett rendelkezése – szerencsétlen megfogalmazásban – figyelem felhívásként értékelhető, és megalapozza a Munkavállalónak, az Mt.-ben szabályozott visszatérítési kötelezettségét.
    3.) Jogi véleményemet erősíti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény is, amely a fenti helyzetet egyértelműen és félreérthetetlenül szabályozza.
    112.§
    (12) Ha a kormánytisztviselő a jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít,
    a) amennyiben végkielégítés illeti meg, egyhavi végkielégítésre jogosult, és a részére kifizetett végkielégítés összegének az egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábban őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv részére köteles visszafizetni,…….

    4.) Szó sem lehet tehát arról, hogy a végkielégítés kifizetésére a közalkalmazotti jogviszony megszűnését 60 napot követően kerüljön sor.
    5.) Egyébként az érintett Munkavállalók egységes, az NSZFH.-ban készített Tájékoztatót kaptak, amely a most javasolt további két Nyilatkozati kötelezettséget nem tartalmazta.
    6.) Nyomatékosan hívom fel azonban a figyelmet az Mt. alábbi rendelkezésére:
    Mt.164. §
    A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

    Az Mt. idézett rendelkezése azt jelenti, hogy a Munkáltató, jelen esetben a volt Munkáltató az elévülési időn belül – 3 év! – igényét munkaügyi perben érvényesítheti.

    Érd, 2020. június 15.

    dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
    Munkajogász
    vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  2. Thu Jun 18 11:24:41 2020

    2020.június 17-től levélben és telefonon ilyen, és ehhez hasonló tartalmú kérdéseket kapok:
    „Tag intézmény vezetőtől e-mail értesítés jött, (bár előző nap,2020 06 16-án, szóban is közölte), hogy a végkielégítést választókat a mai naptól szabadságolja! Jól tudom, hogy nem küldhetnek szabadságra egyik napról a másikra?”
    Az irányadó, alább ismertetett jogszabályi rendelkezések szerint a Munkáltatói intézkedés súlyosan törvénysértő.
    Mt. 60. A szabadság kiadása
    122. § (1) A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki.
    (2) * A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.
    (3) * A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben - a szabadságként kiadott napon túl - a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
    (4) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. *
    (5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve - megváltani nem lehet.
    135. § *
    (1) * A felek megállapodása vagy kollektív szerződés
    c) a 122. § (5) bekezdésében,
    foglaltaktól nem térhet el.
    (2) * Kollektív szerződés
    k) a 122. § (3) bekezdésében,
    foglaltaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

    Tekintettel arra, hogy vészesen fogy az idő a jogállásváltás időpontjáig, kérem Megyei elnökeinket, jogsegélyszolgálat vezető Kollégáimat tájékozódjanak,és járjanak el a Szakképzési Centrumok Főigazgatóinál,Kancellárjainál a jogsértő intézkedések megelőzése,visszavonása érdekében.

    Érd.2020.június 18.

    dr.Selmeciné,dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    Vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  3. 10 hónapja
    Fri Jun 12 06:13:19 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Szabadság pénzbeli megváltása!.

    Jogi vélemény
    jogállásváltáskor a szabadság pénzbeli megváltásáról.

    Irányadó jogszabályi rendelkezések:

    Mt.
    - 122. §
    (5) A szabadságot - a 125. §-ban foglaltakat kivéve –
    megváltani nem lehet.

    - 125. §
    A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.
    Szkt.
    - 127.§
    (5) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.
    évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó
    közalkalmazott jogállásváltozására a
    közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
    XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-t kell alkalmazni.

    I.
    Kjt.
    25/A. §
    (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

    (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles:

    • írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről,
    • valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.

    II.
    Kjt.
    25/B. §
    (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles

    • a közalkalmazottal munkaszerződést kötni.
    • -A munkaszerződés megkötése során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3) és (4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni.
    • Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdése szerinti megszűnéséről.

    ÖSSZEGEZVE:

    A közalkalmazotti jogviszony mind az I. mind a II. pont alatt írt esetben megszűnik, következésképpen 2020.06.30. napján a ki nem adott időarányos szabadságot, sőt a korábbi évekről áthozott szabadságot is pénzben meg kell váltani.

    Érd. 2020.06.10.

    dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  4. Sun Jun 7 15:24:59 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Kérdések és válaszok VII. .

    Kérdés
    A ma délelőtti telefonbeszélgetésünk alapján szeretnék tanácsot kérni, hogy milyen lehetőséget válasszak a nyugdíjazásommal kapcsolatban.
    A jelenlegi munkahelyem a …. SZC Kereskedelmi és Vendéglátó Szakgimnázium és Szakközépiskola tagintézmény.Ebben az iskolában dolgozom 1979.08.01. óta.
    A szakképzés átalakításával június 30.-ával megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyom.
    A rám vonatkozó öregségi nyugdíj korhatárt 2020.08.18.-án érem el.(1956.02.18.án születtem)

    Ma megérdeklődtem telefonon a nyugdíjintézetben, hogy egy esetleges másfél hónapos munkanélküliség nem befolyásolja a nyugdíj megállapítást.A jelenlegi állapot szerint 45 éves munkaviszonyom lesz (katonaság+főiskola+munkában töltött évek).Ahhoz,hogy 46 évem legyen (+2%) október 19-ig kellene dolgoznom. Azt már nem szeretném.
    Tehát azt szeretném kérdezni, hogy aláírjam-e a közalkalmazotti jogviszony megszűnését és ezzel átkerülök a Munkatörvénykönyv hatálya alá, vagy vállaljam a munkaviszony megszüntetését és a másfél hónapos munkanélküliséget? Ha az utóbbit választom a következő kérdések merülnek fel:
    1.) Jár-e nekem ezáltal végkielégítés, és ha igen hány hónap?
    2.) Átlagkereset vagy a jelenlegi alapbérem pótlékkal, vagy anélkül?
    3.) Van-e valami lehetősége a munkáltatónak, hogy megtagadja a végkielégítés megfizetését esetleg az előírtnál kevesebbet fizessen (tól-ig határ)?
    4.) A végkielégítés automatikusan jár, ha megszűnik a munkaviszonyom, vagy valamilyen módon nekem kell "kijárnom" pl.: munkaügyi bíróság ? A 40 éves jubileumi pénzt tavaly megkaptam.
    Válasz
    1.)Amennyiben nem vállalja a továbbfoglalkoztatását közalkalmazotti jogviszonya 2020.06.30. napjával megszűnik.
    2.) A Munkáltatónak ezen a napon:

    • ki kell fizetnie a végkielégítést, amelynek mértéke az Ön esetében 8 havi távolléti díjnak – és nem átlagkeresetnek - megfelelő összeg,a végkielégítést, figyelemmel a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdésében írtakra.
    • 2020.évre járó hat havi időarányos és a korábbi évekről esetleg áthozott szabadság ki nem adott napjait pénzben – távolléti díjjal számolva - meg kell váltania,
    • végül ki kell adnia a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat.

    Kérdés
    Az Szkt szerint a jogállás változást nem elfogadók végkielégítést kapnak. Csak 50% végkielégítést kapnak, ha nem indokolják „alapos indok”-kal a megtagadást!!! (a Kjt 37. § szerinti „ alapos indok” ) Ha indokolnak, akkor 100% jár!!!
    Javaslom tájékoztatni erről az érintett titkárokat akár egy kör e-mailban, ha perre kerül az ügy ne nulláról induljanak!
    Alapos indokok, pl.: nyugdíj előtti órakedvezmény elvesztése, 50%-os utazási kedvezménymegvonás, stb.
    Aki már nyilatkozott és erről elfeledkezett, adjon be egy „Nyilatkozat kiegészítés”-t!
    Válasz
    Szó nem lehet róla!
    Meg tudná nekem SOS. küldeni azt a dokumentumot, Tájékoztatást,vagy bármit,amiben ezt az információt kapták?
    Amire "gondolt" bárki is,az a Kjt.alább idézett rendelkezései:
    Kjt.37.§
    (9) * A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha *
    a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,
    b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,
    c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy
    d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.
    Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.
    25. § (1) * A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:
    c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,........
    30/A. § * (1) A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye - feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak -, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja *
    a) a munkáltatón belül,
    b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve
    c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz
    az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)-c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá - egészségügyi alkalmatlanság esetén - egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.
    (2) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II-VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza……….
    Ugyanakkor a jogállásváltást az Szkt.127.§ (5) bekezdése értelmében
    (5).............A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-t kell alkalmazni.
    …………………………
    Kjt.25/A. § * (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
    (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
    Összegezve a jogállásváltást nem vállaló, vagy nem nyilatkozó közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonya:

    • nem felmentéssel szűnik meg,
    • a munkáltató nem szűnik meg jogutód nélkül, sőt egyéb módon sem
    • következésképpen nem kell indokolni miért nem vállalják a

    továbbfoglalkoztatást, vagy miért nem nyilatkoznak.
    - a végkielégítés mértéke pedig 100%.

  5. Sun Jun 7 15:24:45 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Kérdések és válaszok VII. .

    Kérdés
    Részmunkaidőben foglalkoztatnak egy Szakképzési Centrumban.A jogállásváltással kapcsolatban kérdezem,hogy a végkielégítést milyen illetménnyel fogják kifizetni,ha a továbbfoglalkoztatást nem vállalom el?
    Fizethetik-e a teljes illetményemmel?
    Válasz
    1.) A végkielégítés, és megjegyzem minden járandóság a részmunka időnek megfelelő illetmény számításával történik.
    2.) Csak egy megoldás lehetne,ha a nyilatkozatra nyitva álló 15 nap lejárta előtt közös megegyezéssel módosítják a foglalkoztatás mértékét 100 %-ra.
    Kérdés
    Egy Szakgimnáziumának tanára vagyok.
    Egy rövid tájékoztatással, a kétségeim megfogalmazásával és végül kéréssel fordulok a szakszervezet jogsegély szolgálatához.
    A tájékoztatás: május 29-én átvehettük a jogviszony változással kapcsolatos dokumentumokat, a Tájékoztatót és a kétfajta Nyilatkozatot csatolom (beszkennelve), valamint a munkaszerződés ajánlatot (ezt nem mellékelem, mert nem releváns számomra).
    Már a novemberi törvényalkotási folyamatot figyelve eldöntöttem, hogy nem fogok hozzájárulni a további munkavállaláshoz, és a folyamatos tájékozódásom, a törvények, jogszabályok tanulmányozása és a szakszervezet állásfoglalásai is megerősítettek a döntésemben, illetve abban, hogy a jogszerű eljárásban a nemmel nyilatkozó közalkalmazottnak végkielégítéssel kell megszüntetni a munkaviszonyát.
    A kétségeim: A csatolt dokumentumokból is kiderül, hogy nem kaptunk olyan Nyilatkozatot, amelyben nemmel is lehet válaszolni. Az egyik egy elfogadó nyilatkozat, a másik pedig bizonyos fenntartásokat megfogalmazni engedő, azaz további egyeztetéseket lehetővé tevő nyilatkozat, de végső soron ez is igennel felel, ha aláírja valaki.
    A Tájékoztatóban ugyan nagyon röviden beidézik a Kjt. megfelelő paragrafusát (annak megjelölése nélkül), de a szövegben elő sem fordul a végkielégítés szó. Első oldal negyedik bekezdés: "... az utolsó munkában töltött nappal sor kerül az elszámolásra és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatos munkáltatói igazolások kiadására."
    Még a dokumentumok kiadása előtti telefonon történt kérdésemre, hogy mi történik, ha valaki nem vállalja a tovább- foglalkoztatást, a Centrum főigazgató helyettese azt a választ adta, hogy a Centrum jogászai dolgoznak, a megfelelő megoldáson Nem akarok paranoiásnak tűnni, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy a nemmel nyilatkozóknak nem a Kjt. alapján megszabott eljárásra kell felkészülniük.
    A kérdéseim:
    1.) Szeretném megkérdezni, hogy a megfelelő jogászi tudással, tapasztalattal felvértezve milyen lehetőségeket láttok a jogszabály megkerülésére.
    2.) Mivel 32 éves közalkalmazotti munkaviszonyom van (ebből 30 év a jelenlegi iskolában), úgy értelmeztem a jogszabályt, hogy 8 havi végkielégítés illet meg.
    3.) jár-e az időarányos szabadság megváltás? Ez az esetemben 21 nap, ha jól számoltam, azaz egy teljes hónap.

    Válasz
    Hozzám írott levelében feltett kérdéseire az alábbiak szerint válaszolok.
    1.) Nincs jelentősége a kétféle Nyilatkozat mintának, és annak sem, hogy a végkielégítést illetően a Tájékoztató félreérthető.
    2.) A Tájékoztató - első oldalán- ugyanis éppen azt tartalmazza, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban nyilatkozhat, hogy:
     nem fogadja el a továbbfoglalkoztatást, illetve
     ha nem nyilatkozik a határidőn belül, akkor közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.
    Ez egyébként megfelel a Kjt.25/A.§ alábbi rendelkezéseinek:
    (5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.
    3.) Amennyiben tehát, - mint írja - semmiképpen nem vállalja a
    továbbfoglalkoztatást,akkor:
     ezt külön írásbeli Nyilatkozatban közölje a Munkáltatóval, és
     egyik megküldött Nyilatkozatot se írja alá,
     hivatkozzon a Kjt.25/A.§ (5) bekezdés idézett rendelkezésre, és a Tájékoztatóra.
    4.)A Kjt.25/A.§ (6) bekezdése értelmében:
    Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni:
     a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről,
     valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.
    Összegezve:

    • Ez jelenti a Tájékoztatóban az elszámolásra való utalás.
    • A Munkáltatónak legkésőbb 2020.06.30. napján ki kell fizetni:

    • a végkielégítést, figyelemmel a Kjt. 37. § (2) és (4)-(6) bekezdésében írtakra
    • 2020.évre járó hat havi időarányos és a korábbi évekről esetleg áthozott szabadság ki nem adott napjainak pénzbeli megváltását,
    • végül ki kell adnia a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat.
    Nem igazán értem, hogy a Centrum jogászai milyen „megfelelő megoldáson” dolgoznak.

  6. Sun Jun 7 15:22:52 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Kérdések és válaszok VI..

    Kérdés
    Frissen (2019. dec. 20-án) nyugdíjaztatott pedagógus vagyok. 9 éve egy egyházi gimnáziumban tanítottam. A nyugdíjaztatás után folytattam a munkám, az Igazgatóság részéről nem kaptam semmi megjegyzést vagy bármit, végig dolgoztam az iskolai évet, most zárom a diákjaim tanulmányi eredményeit. Május közepe fele kezdődtek a következő évi órák felosztásai, amelyről én csak a (karantén miatt létrejött) közös angol munkaközösségi Messenger beszélgetésből értesültem. Mivel én nem szerepeltem sehol, felhívtam az Igazgató asszonyt, aki behivatott és május 27-én közölte, hogy a "határozatlan idejű munkaviszonyom megszűnik június 30-án". Megfenyegetett, hogy ha nem írom alá a (május 8-ára dátumozott) papírt a közös megegyezésről, akkor a "balhés felmondás" következik, aminek következtében nem fogok máshol állást kapni, így aláírtam a megállapodást.

    • Első kérdésem, hogy mivel az iskolai év szeptembertől szeptemberig tart, van-e joga ilyen módon "elvenni" a júliusi és augusztusi fizetésemet?
    • További kérdéseim: végkielégítés jár-e ilyen esetben?
    • Illetve ami még fontosabb, idén 30 éve dolgozom pedagógusként - 1980 szeptemberében kezdtem - számíthatok a 30 éves jubileumi jutalomra?

    Válasz
    Mint arról telefonbeszélgetésünk során tájékoztatott Ön a közös megegyezésről szóló megállapodást aláírta,azt pedig nem tudja bizonyítani,hogy a Munkáltató megfenyegette,vagy kényszerítette.Sajnos így azt akarathiba miatt munkaügyi perben megtámadni sem tudja.
    Amennyiben a Munkáltató és a Munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről megállapodtak:

    • nem jogsértő, ha a megállapodás szerint a munkaviszony a tanév végét megelőzően szűnik meg, következésképpen a megszűnést követően munkabér kifizetés sem történik.
    • végkielégítés a Munkáltató felmondásakor jár, illetve akkor,ha erről a Közös Megegyezésben megállapodtak.
    • A Mt.sajnos nem ismeri a jubileumi jutalom fogalmát, de nincs akadálya annak, hogy a Munkaszerződésben erről és a feltételekről rendelkezzen,vagy a megszüntetést tartalmazó okiratban erről megállapodjanak

    Kérdés
    2020.08.31-ig.határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatunk öregségi nyugdíjas korú pedagógust szakképző intézményben.
    Tájékoztatása megtörtént, de még nem nyilatkozott, vállalja-e továbbfoglalkoztatását.
    Kérte ugyanakkor közalkalmazotti jogviszonya munkáltatói felmentéssel történő megszüntetését.
    Módosíthatjuk-e közös megegyezéssel kinevezését határozatlan időre még a Nyilatkozatra rendelkezésre álló 15 napon belül?
    A jogviszony felmentéssel megszüntetése esetén a felmentési idő 8 hónap.

    Válasz
    Amennyiben az érintett pedagógus közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel a Nyilatkozatra nyitva álló 15 nap lejárta előtt:

    • határozatlan idejűre módosítják,
    • majd a Kjt.30.§.(1) bek.d.pontja alapján felmentéssel megszüntetik, úgy a Kjt.25/C.§ (1) alapján a 25/A. §-t és a 25/B. §-t, nem kell alkalmazni, mert a közalkalmazotti jogviszony a felmentési idő végén, jelen esetben 8 hónap múlva szűnik meg.

    25/C. § (1) A 25/A. §-t és a 25/B. §-t, valamint a (4)-(13) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpont előtt
    a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat,.....
    alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpontot követően megszűnik.

    25/A. § (1) – (4 ) bekezdést nem kell alkalmazni, = Nincs Tájékoztatási kötelezettség
    A Kjt. 25/B. §-t nem kell alkalmazni, mert értelemszerűen nem működnek a továbbfoglalkoztatás garanciális szabályai sem.

    Mi történik ebben az esetben?

    A jogállásváltást,- 2020.07.01 - követően a Munkavállalót:

    • munkavégzési kötelezettség nem terheli,
    • a jogállásváltás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb 2020.07.01.napján ki kell fizetni.
    • Ezek összegét a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

    Kérdés
    Mellékelem ……..SzC-től kapott tájékoztatást és ajánlatot.
    Az ajánlat konkrét bérajánlatot tartalmaz számomra. 22,5 %-os bruttó alapbér emelést. Ez annyi amennyi. Úgy gondolom, hogy az én jelenlegi mesterpedagógus alapilletményemhez képest még viszonylag magas is másokéhoz képest.

    A problémám a tájékoztatóval van. Ebben név szerint szólítanak meg, tehát úgy gondolom, hogy a tájékoztató első oldal 9. bekezdésben ki kellett volna térni arra is, hogyha nem fogadom el az ajánlatot, akkor konkrétan melyik jogszabály alapján nekem hány hónapnak megfelelő végkielégítést kell kifizetniük!?
    Szerettem volna ezt az információt a tájékoztatóba beleírva látni, amit a végén aláírt a főigazgató és a kancellár pecséttel megerősítve.
    Az átvételt követő napon ezt szóvá tettem az igazgatómnak. A válasz az volt, hogy ő nem tudja, de majd megkérdezi a SzC HR-es munkatársát. Aznap délután e-mailben megkaptam a csatolmány 7. oldalán a választ.
    Kb. erre számítottam, de vitatom is. Álláspontom szerint a Kjt.idézett 37.§ (6) bekezdéséhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a (7) bekezdés is. Természetesen, csak aki 5 éven belül van a nyugdíjkorhatár betöltéséhez képest. Én ez a kategória vagyok.

    Válasz
    1.) Amennyiben nem fogadja el a továbbfoglalkoztatást,akkor a Kjt.25/A.§ (6) bekezdése szerint kell fizetni a végkielégítést
    (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.Tehát a (7) bekezdésben írt többlet nem jár!
    2.) Amennyiben elfogadja a továbbfoglalkoztatást,akkor a Kjt.25/B.§ (4)-(5) bekezdése alapján kell eljárni.
    Kjt.(4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
    (5) Ha a munkaszerződés megkötésével létesített jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási időt, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb. Az "e törvény" a Kjt.-t jelenti, a + 4 havi többlet miatt,mert a Mt.77.§ szerint ez kevesebb,nevezetesen max 3 hónap!
    Mt.77.§ (3) A végkielégítés mértéke
    a) legalább három év esetén egyhavi,
    b) legalább öt év esetén kéthavi,
    c) legalább tíz év esetén háromhavi,
    d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
    e) legalább húsz év esetén öthavi,
    f) legalább huszonöt év esetén hathavi
    távolléti díj összege.
    (4) A végkielégítésnek a (3) bekezdés
    a) a)-b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
    b) c)-d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
    c) e)-f) pontban meghatározott mértéke háromhavi
    távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
    Összegezve: félreérthető a Tájékoztatás,és az Ajánlat is!
    Azonnal egyeztetést kell kérni a Főigazgatótól, és attól függően nyilatkozni!

  7. Fri May 22 10:51:47 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Kérdések és válaszok II. .

    Kérdés
    A mai reggelen, mint a közalkalmazotti tanács elnöke jeleztem iskolánk vezetője felé,hogy élni kívánok azzal a lehetőségemmel,hogy betekintést nyerjek a pontozási rendszerbe, ami alapján az új szerződések kijönnek.
    Hiszen itt a centrumban sem a szakszervezet, sem a közalkalmazotti tanácsok véleményét nem kérte ki senki, legalábbis nálunk.De szerintem sehol.
    Megtagadhatják tőlem?
    1.) Tudomásom szerint Alelnök Úr megküldte minden OV.tagnak azt a terjedelmes Tájékoztató anyagot,amit a jogállásváltással kapcsolatosan készítettem! Ha kívánja közvetlenül megküldhetem Önnek is,de a PSZ.Budapesti Szervezetének Elnökétől is tud tájékoztatást kérni.
    2.) A "pontozási rendszer" - hez, az értékelésre kiadott Módszertani Útmutatót Alelnök Úrnak szintén megküldtem,de most továbbítom Önnek is a linket,ahol elérheti
    https://api.ikk.s2.develops.hu/storage/uploads/files/oktatoi_ertekeles_utm_kt_0428pdf-1588174037729.pdf
    Módszertani Útmutató
    3.) Amennyiben a Közalkalmazotti Tanács Elnökeként kíván betekinteni,úgy csatolom az irányadó jogszabályi rendelkezéseket,pirossal jelölve azokat,amelyek a KT.tájékoztatáshoz való jogát biztosítják.
    Véleményem szerint kérhet betekintést!
    Kjt.
    A közalkalmazottak részvételi jogai

    14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.

    17. § (1) A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot.
    (2) A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg.

    18. § * A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.

    19. § * A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései (XX. fejezet) közül a 235. § (2) bekezdése, 251. §-a és 268. §-a nem alkalmazható.

    Mt.
    HARMADIK RÉSZ
    A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
    XIX. fejezet
    Általános rendelkezések

    230. § A munkavállalók szociális és gazdasági érdekeinek védelme, továbbá a munkabéke fenntartása érdekében e törvény szabályozza a szakszervezet, az üzemi tanács és a munkáltatók, vagy érdek-képviseleti szervezeteik kapcsolatrendszerét. Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét vagy a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

    233. § (1) E rész alkalmazásában
    a) tájékoztatás: a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő, törvényben meghatározott információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon,
    b) konzultáció: a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd.
    (2) A konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen
    a) a felek megfelelő képviselete,
    b) a közvetlen, személyes véleménycsere,
    c) az érdemi tárgyalás.
    (3) A folyamatban lévő konzultáció tartama alatt, de - hosszabb határidőt tartalmazó eltérő megállapodás hiányában - legfeljebb a kezdeményezés időpontjától számított hét napig a munkáltató a tervezett intézkedését nem hajthatja végre. Megállapodás hiányában a munkáltató a határidő lejártakor a konzultációt befejezi.

    234. § (1) A munkáltató nem köteles tájékoztatást adni vagy konzultációt folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné.
    (2) Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a munkáltató jogos gazdasági érdekei, vagy működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy üzleti titokként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
    (3) * Az üzemi tanács vagy a szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése vagy a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

    Mt.
    XX. fejezet
    Az üzemi tanács
    104. Általános szabályok

    235. § (1) A munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

    111. Az üzemi tanács feladata és jogköre

    262. § (1) Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kisérése.
    (2) Az üzemi tanács feladatának ellátása érdekében jogosult tájékoztatást kérni és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el.

    (3) * A munkáltató félévente tájékoztatja az üzemi tanácsot
    a) a gazdasági helyzetét érintő kérdésekről,
    b) a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről,
    c) a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.
    (4) Az üzemi tanács félévente tájékoztatja tevékenységéről a munkavállalókat.
    263. § A munkáltató és az üzemi tanács közösen dönt a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében.

    264. §
    (1) A munkáltató döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről.

    (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában munkáltatói intézkedésnek minősül különösen

    a) a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása,
    b) termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévő korszerűsítése,
    c) a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme,
    d) a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása,
    e) az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés,
    f) az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása,
    g) a képzéssel összefüggő tervek,
    h) a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele,
    i) az egészségkárosodást szenvedett vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezete,
    j) a munkarend meghatározása,
    k) a munka díjazása elveinek meghatározása,
    l) a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés,
    m) az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés,
    n) a családi élet és a munkatevékenység összehangolása,
    o) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb intézkedés.

    Összeállította
    dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    Vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  8. Fri May 22 10:51:35 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Kérdések és válaszok I. .

    Kérdés
    Nagyon nem értem, mi itt a helyzet.
    Mai napon igazgató asszonyunk azt mondta, hogy a jubileumi jutalmat nem írják bele a régi dolgozók szerződésébe, még akkor sem, ha kéri és meg is ígérték neki. Mert szerintük az automatikusan jár nekik és csak az újaknak, akik most lépnek be kell szerződést írni erről. Hát én nem így értettem a munkajogász leveléből. Mit gondolsz erről?

    Válasz
    Gosztonyi Gábor Alelnökhöz írott, és válaszadásra hozzám továbbított levelében feltett kérdésére az alábbiak szerint válaszolok.

    1.) Amennyiben én volnék az a munkajogász, akire név nélkül hivatkozik, kérem, SOS hívjon fel (06/70/375-6316) "Hát én nem így értettem a munkajogász leveléből"

    2.) Tudnom kellene ugyanis, hogy az általam készített terjedelmes Tájékoztató anyag melyik megállapítására gondol.

    3.) Egyébként az Szkt.127.§ (5) bekezdése az alábbiakat tartalmazza:
    (6) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szakképző intézmény alkalmazottjával:

    • megállapodhat a szakképző intézményben eltöltött legalább tizenötéves munkaviszony esetére jubileumi jutalom biztosításában.
    • Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja esetében az ilyen megállapodás a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti feltételekkel kötelező azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időszakban a közalkalmazotti jogviszony és a szakképző intézménnyel fennálló munkaviszony időtartamát egybe kell számítani. A jubileumi jutalom alapja a szakképző intézmény alkalmazottjának a jubileumi jutalom kifizetésekor fennálló munkabére.

    4.) A hivatkozott jogszabályi rendelkezés helyes értelmezésével,és alkalmazásával - véleményem szerint - egyértelműen megállapítható,hogy mind a két esetben Megállapodásról van szó,de az első esetben annak megkötése lehetőség, a második esetben kötelező.

    5.) A Megállapodás bármelyik esetben lehet a munkaszerződés része,vagy annak melléklete.

    Kérdés
    A mai reggelen, mint a közalkalmazotti tanács elnöke jeleztem iskolánk vezetője felé,hogy élni kívánok azzal a lehetőségemmel,hogy betekintést nyerjek a pontozási rendszerbe, ami alapján az új szerződések kijönnek.
    Hiszen itt a centrumban sem a szakszervezet, sem a közalkalmazotti tanácsok véleményét nem kérte ki senki, legalábbis nálunk.De szerintem sehol.
    Megtagadhatják tőlem?

    Válasz
    Gosztonyi Gábor Alelnökhöz írott,és válaszadásra hozzám továbbított levelében feltett kérdésére az alábbiak szerint válaszolok.
    1.) Tudomásom szerint Alelnök Úr megküldte minden OV.tagnak azt a terjedelmes Tájékoztató anyagot,amit a jogállásváltással kapcsolatosan készítettem! Ha kívánja közvetlenül megküldhetem Önnek is,de a PSZ.Budapesti Szervezetének Elnökétől is tud tájékoztatást kérni.
    2.) A "pontozási rendszer" - hez, az értékelésre kiadott Módszertani Útmutatót Alelnök Úrnak szintén megküldtem,de most továbbítom Önnek is a linket,ahol elérheti
    https://api.ikk.s2.develops.hu/storage/uploads/files/oktatoi_ertekeles_utm_kt_0428pdf-1588174037729.pdf
    Módszertani Útmutató
    3.) Amennyiben a Közalkalmazotti Tanács Elnökeként kíván betekinteni,úgy csatolom az irányadó jogszabályi rendelkezéseket,pirossal jelölve azokat,amelyek a KT.tájékoztatáshoz való jogát biztosítják.
    Véleményem szerint kérhet betekintést!

  9. Wed May 20 12:18:11 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Ki gyakorolja a munkáltatói jogkört?.

    Jogi vélemény

    A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos rendelkezésekről.
    Ki gyakorolja a munkáltatói jogkört?

    1.) Főigazgató, Főigazgató helyettes felett.
    Szvr.80. § (2) – (3) bek.

    • A főigazgató megbízására és megbízásának visszavonására a szakképzésért felelős miniszter jogosult.
    • A főigazgató felett a munkáltatói jogokat - a főigazgatói megbízás és annak visszavonása kivételével - a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.

    A főigazgató-helyettes megbízásának feltételeire a főigazgatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy:
    - a főigazgató-helyettes megbízására és megbízásának visszavonására és felette a munkáltatói jogok gyakorlására a főigazgató jogosult.

    2.) Kancellár felett
    Szvr.82. §
    (2) A kancellár megbízására és a megbízás visszavonására a szakképzésért felelős miniszter jogosult. A kancellár felett a munkáltatói jogokat - a kancellári megbízás és annak visszavonása kivételével - a szakképzési intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja.

    3.) Szakképző Intézmény (iskolák) Igazgatója, Igazgatóhelyettese felett.
    Szvr. 78. § (1)-(2)
    - A Kormány szakképzési intézményfenntartó központként a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalt jelöli ki.

    - A 94. § (1) bekezdés b), d), f) és g) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott fenntartói irányítási hatáskört, valamint a 94. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott fenntartói irányítási hatáskör keretében a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény igazgatója felett a munkáltatói jogkört a főigazgató - az Szkt.-ben vagy e rendeletben meghatározott esetben a kancellár egyetértésével - gyakorolja.

    - Szvr.130. § A munkáltatói jogokat
    a) az igazgató felett a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében - az igazgatói megbízás és annak visszavonása kivételével - a főigazgató,
    b) az igazgatóhelyettes felett - a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében az igazgatóhelyettesi megbízás és annak visszavonása kivételével - az igazgató
    gyakorolja.

    4.) A szakképző Intézmény alkalmazottai felett
    Szvr. 81. § (1) bekezdés
     A főigazgató
    4. gyakorolja
    a) a főigazgató-helyettes, az igazgatóhelyettes
    - és a szakképző intézmény Szkt. 40. § (1) bekezdés c) és d) pontjában
    meghatározott alkalmazottai tekintetében a munkaviszony, illetve a
    megbízási jogviszony létrehozásával és megszüntetésével
    kapcsolatos jogokat azzal, hogy a munkabér, illetve a megbízási díj
    megállapítására a kancellár egyetértésével jogosult,
    b) a főigazgató-helyettes és az igazgató tekintetében a munkáltatói
    jogokat,

    Szkt. 40. § (1) bekezdés
    c) az oktató,
    d) a többcélú szakképző intézményben köznevelésialapfeladat-ellátásra az Nkt. szerinti pedagógus munkakörben foglalkoztatott személy ………

    Szvr.124. § (1) bekezdés
     Az igazgató
    1. képviseli a szakképző intézményt,
    2. a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény
    esetében az e rendeletben meghatározott kivétellel - gyakorolja a
    munkáltatói jogokat a szakképző intézmény alkalmazottai felett,

    (2) Az igazgató az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása során
    6. elkészíti a szakképző intézmény alkalmazottainak munkaköri
    leírását,

    Szvr. 125. § (1) bekezdés
    A szakképzési centrum részeként működő szakképző
    intézmény igazgatója az igazgató számára jogszabályban
    meghatározott feladatok közül - a főigazgató irányítása mellett –
    ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály nem utal a
    főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.

     A kancellár
    Szvr.83. § - 84.§
    8. munkáltatói jogkört gyakorol a szakképző intézmény Szkt. 40. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott alkalmazottja felett, valamint gondoskodik a jogszabályoknak megfelelő pénzügyi-szakmai kompetencia biztosításáról,
    Szkt.40. § [A szakképző intézmény alkalmazottai és jogviszonyuk]
    (1) A szakképző intézmény alkalmazottja
    e) a további, közvetlenül nem a szakmaialapfeladat-ellátással
    összefüggő feladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott
    személy.

    - 84. § A főigazgató - a munkáltatói jogkörgyakorlással összefüggő döntés vagy intézkedés kivételével - a kancellár döntésével vagy intézkedésével szemben, illetve intézkedésének elmulasztása esetén - a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül - a fenntartóhoz intézett kifogással élhet.

    Budapest, 2020. 05. 20.

    Összeállította:
    dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
    Munkajogász
    Vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  10. 11 hónapja
    Wed May 6 06:47:56 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Kérdések és válaszok V..

    Kérdés
    1.) Kérném, jogtanácsos asszony szíveskedjen egy tájékoztatót írni a jogállásváltozásra vonatkozóan, ami 2020.07.01-jétől bekövetkezik a szakképzési centrumokban.
    2.) Mert ugye, aki NEM akar tovább menni, az a közalkalmazott mikor és hogyan kapja meg a szabadsága (= alapszabadsága és a pótszabadsága) időarányos részét?
    Kötelező-e ezt kiadni? És mikortól?
    2020.06.30. dátumtól visszafelé számolva?
    3.) És hogyan alakul a felmondási (vagy felmentési?) idő?
    Mert ha csak "legalább harminc" naptári nappal megelőzően/korábban közlik velünk
    írásban a tájékoztatót, nemde túl késő ez?

    Válasz
    1.) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) értelmében a szakképző intézmények alkalmazottjai – akik az ágazati alapoktatási, a szakirányú oktatási és a közismereti oktatási feladatokat ellátják – oktatók, és munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állnak a szakképzési centrummal, amelyből következik, hogy alkalmazásuk feltételrendszerét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) határozza meg.

    2.) Az Szkt.127.§ (5) bekezdése a jogállásváltás folyamatát a következőképpen szabályozza:

    127. § (5) bek.
     Az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium, illetve szakközépiskola alkalmazottja 2020. június 30-áig az e törvény hatálybalépését megelőző napon fennálló jogviszonyában végez feladatot.
     Az alkalmazott e törvénynek megfelelő jogállásváltozását, munkabérének e törvény szerinti megállapítását 2020. június 30-áig 2020. július 1-jei határnappal kell végrehajtani úgy, hogy a munkabért nem lehet alacsonyabban megállapítani az alkalmazott 2019. március 1. és 2020. május 31. közötti időtartamra járó illetményének számtani közepénél.
     A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban:Kjt.) hatálya alá tartozó közalkalmazott jogállásváltozására a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-t kell alkalmazni.

    3.) Levelében feltett kérdéseire a válaszokat a Kjt.25/A.§ -ban találjuk, amelyet előzetesen már megküldtem Önnek, de itt most megismétlem:
    25/A. §
    (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

    Válasz felmentési idő kiadásával kapcsolatos kérdésére:
    Nincs felmentési idő, mert a közalkalmazotti jogviszony nem felmentéssel, hanem a Kjt.25.§ (1) bek.d.pontja szerint szűnik meg.

    Kjt.25. § (1) bek.
    A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:
    d) a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, továbbá ha törvény így rendelkezik,

    (2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:
    e) felmentéssel;

    Kjt.25/A.§
    (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
    a) időpontjáról,
    b) okáról és
    c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,…..

    (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

    (5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e.

    FIGYELEM!!
    Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.

    Válasz végkielégítéssel kapcsolatos kérdésére:
    (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat

    • a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről,
    • valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést
    • határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.

    Alkalmazandóak az Mt. alábbi rendelkezései is:
    80. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.
    (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon:

    • a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét,
    • egyéb járandóságait,
    • valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

    Válasz szabadsággal kapcsolatos kérdésére:

    • Önt 2020.évre 6 havi időarányos szabadság illeti meg.
    • A szabadságot a munkáltató adja ki,
    • A ki nem adott szabadságot pénzben kell megváltania,és az Mt.fent idézett rendelkezése szerinti időpontban kifizetnie.

    dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

Mutass többet