A

admin

Admin

Aktív 3 hónapja

  1. 3 hónapja
    Thu Nov 26 10:06:05 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Krónikus betegség.

    Tisztelt Vezető!

    Kérem olvassa figyelmesen az alábbiakat.

    12/2020 (XI.10) EMMI határozat alapján a krónikus pedagógusok védelmében lehetőségük van digitális oktatás formájának választására.

    Feleségem fél évvel nyugdíj előtt álló, egy évekkel korábban lezajlott súlyos, vírusos kétoldali tüdőgyulladás utóhatásaként krónikus tüdőbeteg. (J4490 ldült obstructiv tüdőbeteg)
    Az EMMI rendelete szerint feleségem nem érintett a rendelet szerinti digitális oktatás kedvezményében ugyanis Ő nem kap adókedvezményt, így kiesik a „kedvezményezettek” köréből.

    Felmerül a kérdés, akkor ki kaphat ilyen lehetőséget, kit véd ez a rendelet?
    Milyen betegségek után jár adókedvezmény?

    BNO-kód lista 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti listából szemezgetnék.
    Mielőtt cinizmussal és a betegek iránti tiszteletlenséggel vádolnának, jelzem, hogy felsorolásom kifejezetten a rendelet és a tanári, pedagógusi relevancia viszonyában vizsgálja a személyes jelenlétű oktatás felmentésének lehetőségét.

    H903Kétoldali idegi hallásvesztés,
    H905Idegi hallásvesztés k.m.n.
    F730 Igen súlyos mentális retardáció enyhe viselkedésromlással
    F731 Igen súlyos mentális retardáció markáns viselkedésromlással
    F738 Igen súlyos mentális retardáció egyéb viselkedésromlással
    F739 Igen súlyos mentális retardáció viselkedésromlás nélkül
    G80 Csecsemőkori agyi bénulás
    G800 Spasticus agyi bénulás
    G801 Spasticus kétoldali bénulás
    G802 Csecsemőkori féloldali bénulás
    G803 Dyskineticus agyi bénulás

    …nem szándékosan emeltem ki a covid járvány szempontjából nem releváns a tanítás szempontjából kizáró okokat, mivel jogosultsági felsorolás 99%-a ilyen, hasonló.

    A felsorolás egyetlen, a 15. pontban emlékezik meg „Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegekről J961 Idült légzési elégtelenség” …a tüdő betegsége nem fontos!

    Ha létezik olyan pedagógus, aki megfelel ezeknek a követelményeknek, akkor még ott van a tárgyi feltételrendszer, ami nélkül nem oldható meg a feladat, de ez már az intézmény vezető felelőssége alá rendeltetett.

    A kormány megtette kötelességét… összehozott egy realitást
    nélkülöző, senkire nem vonatkozó rendeletet, aminek tartalmát senki nem vizsgálta, de az intézményvezetők felelőssége alá rendelte az infrastruktúrális és emberi erőforrás hiányok okozta gátat is.
    Ezen felül mellékesen olyan akadályok is felmerülnek, hogy a gyerekek mozgatása nélkül történjen mindez.
    A tanár infrastruktúrájának előírása rendelet szerint megtörténik támogatásáról nem rendelkezik… de ez a többihez képest már semmi.

    Eközben szinte az összes elhunyt vélt vagy valós krónikus beteg volt… még a prosztata nagyobbodásban „szenvedő” női beteg is.

    Ezzel szemben az operatív törzsnek nevezett szerencsétlenek az iskolákban nem tartották fontosnak a maszk használatát, miközben az ……….. Tankerületi Központ dolgozói zömükben otthonról dolgoznak és sértésnek veszik egy tagiskola (fertő) képviselőjének bármiféle látogatását.
    Üdvözlettel,
    ..........név
    (Egy tanár aggódó férje)

    Válasz, Miniszteri Határozat: https://pedagogusok.hu/userfiles/szoveg/fajlok/12_2020_EMMI_hatarozat_kronikus_beteg_pedagogusok_vedelmerol.pdf

  2. Thu Nov 26 10:01:20 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: A távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról.

    487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet
    a veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról

    Kihirdetve:
    A Magyar Közlöny 244/2020.(XI.11.) számában
    Hatályba lépett: 2020.11.12. napján.

    (Tájékoztató és némi Magyarázat)

    1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

    1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni.
    (2) Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

    2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

    3. § A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.

    3. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezéseinek eltérő
    alkalmazásáról
    4. § A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.

    Emlékeztetőül:
    Mt. 87. A távmunkavégzés
    196. § (1) * Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.*
    (2) A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
    (3) A munkáltató - a 46. §-ban foglaltakon túlmenően - tájékoztatja a munkavállalót
    a) a munkáltató általi ellenőrzés,
    b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, továbbá
    c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik.
    (4) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
    (5) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
    197. § (1) A munkáltató utasítási joga - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.
    (4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb tartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.
    (5) Eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.
    Összegezve:
    1. A veszélyhelyzet alatti távmunkavégzés esetén nem kell alkalmazni munkavédelemről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó passzusát. A Munkáltatónak azonban változatlanul tájékoztatnia kell a Munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, a munkavállalónak pedig úgy kell megválasztania a munkavégzés helyét, hogy ezek a munkakörülmények teljesüljenek.

    2. A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható a munkaszerződés szerinti távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg.
    • Havonta legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékáig (16 100 forint) lehet költséget elszámolni. Ha egy hónapnál rövidebb a munkavégzés, akkor arányosan kevesebbet.

    Fontos feltétel, hogy:

    • a költségtérítésről a felek (munkáltató és munkavállaló) előzetesen megállapodjanak,
    • és hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben ne számoljon el az szja-törvényben nevesített költségeket (például a távmunkavégzéssel összefüggő internethasználatot, munkavégzési hely bérleti díját rezsijét).
    3. Ezen kívül a veszélyhelyzet alatt a Munkáltató és a Munkavállaló megállapodással eltérhet a Munka Törvénykönyvében rögzített távmunkavégzéssel kapcsolatos szabályok egy részétől.
     Ilyen szabály például, hogy munkaszerződésben kell megállapodni arról, hogy a munkavállalót távmunkavégzés keretében foglalkoztatják. A veszélyhelyzet alatt továbbra is kell megállapodás a távmunkáról, de ezt nem kell munkaszerződésbe, kinevezésbe foglalni.
     El lehet térni attól a szabálytól is, hogy hol legyen a távmunka, hogy a távmunka rendszeresen végzett tevékenység legyen, illetve a munkáltató különböző tájékoztatási kötelezettségeitől.
    Az ITM a Jogszabály kihirdetését követően kiadott Közleménye szerint a változtatással az a kormány célja, hogy minél korszerűbb szabályozással segítse elő a nem hagyományos foglalkoztatási formák terjedését. A koronavírus-járvány első hullámának tapasztalatai szerint a távmunka sok területen bevált, egyaránt előnyös a vállalkozások és a foglalkoztatottak számára.
    Érd, 2020.11.16.
    Összeállította:

    Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
    Munkajogász
    Vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  3. Thu Nov 26 10:00:26 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: 100%-os baleseti táppénzre való jogosultság megállapításáról.

    Kérdés
    1./a.) Munkahelyen kontaktszemélyként kerül valaki betegállományba, munkahelyi megbetegedésnek veszik-e, jár-e a 100%-os táppénz?
    (Pénteken zártak be épp egy csoportot a ……..óvodában, az óvónő lett covidos)

    Válasz
    1/a.) Sajnos NEM!!

    Aki COVID-19 vírusfertőzés miatt otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja értelmében ugyanis:

    az is keresőképtelen,

    • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap,
    • vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,
    • továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

    A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

    48.§
    A táppénz alapja
    (6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat Korm. rendelet állapítja meg.
    (7) A táppénz összege
    a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal;
    b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb - a Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal rendelkezik;
    c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
    azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

    „7”-es kóddal jelzett keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli.
    „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására információink szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantént” a hatályos jogszabályok alapján elrendelték.

    FIGYELEM!!
    1./b.) A kérdést és a választ is kiegészíteném:

    Kérdés
    Jogosult-e a coviddal fertőzött munkavállaló 100%-os táppénzre?

    Válasz
    1./b.) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. §-a szerint:
    - „az orvosi tevékenység körében észlelt - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban. miniszter) hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő - foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt. foglalkozási betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban.- munkavédelmi hatóság) be kell jelenteni, azt ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. ”

    • A foglalkozási betegségek hivatalos jegyzékében a COVID-19 vírusfertőzést a C21 kódon: „Foglalkozással kapcsolatos biológiai kóroki tényezők által okozott egyéb betegségek’ megjelöléssel lehet bejelenteni.
    • A Nemzeti Népegészségügyi Központ (továbbiakban: NNK) Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztálya bírálja el egyedileg, hogy a bejelentett eset elfogadható-e foglalkozási megbetegedésnek, vagy sem. Az elfogadás feltétele annak bizonyítása a kivizsgálás során, hogy a fertőzés a munkavállalót munkavégzése, foglalkozása gyakorlása során érte, megbetegedése annak következtében alakult ki.
    • Amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, abban az esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szerve az Ebtv. 52. §-a alapján döntést hoz a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről és 100%-os baleseti táppénz megállapítására illetve annak folyósítására kerül sor.
    • A gyakorlat azt mutatja, hogy egyetlen foglalkozásnál sem kerül automatikusan elfogadásra a munkahelyen történő vírusfertőzés okozta megbetegedés foglalkozási megbetegedésként.
    • Orvos-szakmai vélemény szerint továbbra is szükséges az egyedi kivizsgálás, mert sok olyan esetet is bejelentettek, ahol nem igazolódott laboratóriumi vizsgálattal a fertőzés, vagy nem volt bizonyítható a foglalkozási eredet, így azt foglalkozási megbetegedésként nem lehetett elfogadni.
    • Csatolom az ITM Munkavédelem Foglalkoztatás-felügyelet Honlapjának alábbi linkjét.

    http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=573#teteje
    A foglalkozási megbetegedések cím alatt letölthető:
    • a bejelentéshez szükséges nyomtatvány, és kitöltési útmutató,
    • és a bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke.

    - Felhívom a figyelmet a bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékének C) BIOLÓGIAI KÓROKI TÉNYEZŐK C21.-es kódjára, mert a gyanút észlelő orvosnak, aki természetesen lehet a keresőképtelenséget megállapító házi orvos is, egyéb betegségként ezen kell bejelentenie.

    - Egyébként a COVID-19 vírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételre ugyanazon orvos jogosult, mint bármilyen más okból.
    Sajnos a beérkező nagyszámú telefonhívás azt bizonyítja, hogy ezt az eljárásrendet nem minden háziorvos ismeri.

    Összegezve:

    • Amennyiben a keresőképtelenséget megállapító orvos tölti ki a nyomtatványt,
    • azt továbbítja kivizsgálásra az NKK Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztályának,
    • a munkavállaló részére 60%-os táppénzt állapítanak meg, és folyósítanak,
    • amennyiben a határozat megállapítja a foglalkozási megbetegedést, akkor a munkavállaló a táppénz további 40%-ára is jogosulttá válik.

    Változatlan jogi álláspontom szerint a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések módosítása szükséges annak érdekében, hogy a COVID-19 vírussal fertőzöttek minél előbb, és ne hosszas hatósági vizsgálatokat követően kapják meg, - ráadásul két részletben – a 100%-os mértékű baleseti táppénzt.

    A fertőzött munkavállaló ugyanis nagy valószínűség szerint jobb esetben meggyógyul, tragikusabb esetben elhalálozik.
    A táppénz-különbözetre mindkét esetben jogosult, de tartok tőle, hogy annak „eljárásrendjét” még kevesebben ismerik.
    Erre figyelemmel – nagy valószínűséggel – a Kérdések – Válaszok száma nem fog csökkenni, mondhatni folyt.köv.

    Budapest 2020. november 26.

    dr. Selmeciné dr. Csordás Mária
    Munkajogász
    vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  4. 5 hónapja
    Tue Sep 29 08:09:09 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Keresőképtelenség – „karantén” - táppénz.

    Keresőképtelenség – „karantén” - táppénz - baleseti táppénz meghatározása, összefüggései, és a táppénz mértéke.
    Tájékoztató és szakmai vélemény

    A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagsága részéről felháborodott hangvételű jelzéseket kaptunk olyan, köznevelésben foglalkoztatott kollégáktól, akikről a tanév megkezdését követően – azaz 2020. szeptember 1. után – derült ki, hogy igazoltan a COVID-19 vírussal fertőződtek meg, illetve fertőzés nélkül is karanténba kényszerültek. A PSZ tagjainak követelése arra irányul, hogy a vírusfertőzést „foglalkozási megbetegedésnek” tekintsék és számukra 100%-os táppénzt állapítsanak meg. Előzetes tesztek hiányában – de még azok megléte esetén is – kérdéses, hogy a kolléga mikor betegedett meg pontosan, hiszen a lappangási idő is eltérő lehet, ezért a különböző fenntartóktól egységes eljárásról szóló rendelkezés kiadását látjuk indokoltnak.

    Ismereteink szerint, aki COVID-19 vírusfertőzés miatt otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja értelmében ugyanis:

    az is keresőképtelen,

    • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap,
    • vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,
    • továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más

    munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

    A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

    48.§
    A táppénz alapja
    (6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat Korm. rendelet állapítja meg.

    (7) A táppénz összege
    a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal;
    b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb - a Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal rendelkezik;
    c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
    azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

    „7”-es kóddal jelzett keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására információink szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantént” a hatályos jogszabályok alapján elrendelték.

    Baleseti táppénz
    55. §
    (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

    Akkor járna 100%-os táppénz (baleseti táppénz) ha:

    • a koronavírus-fertőzés foglalkozási megbetegedésnek minősülne.
    • a foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálta, és megállapította,
    • és jogerős egészségbiztosítási határozatot hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről.

    Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.

    Akkor kerülhet sor tehát baleseti, 100%-os mértékű táppénz megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése során alakult ki.

    A táppénzzel kapcsolatos tájékoztatóval összefüggő jogi szabályozás szerint a foglalkozási megbetegedés fogalmát a 27/1996.(VIII.28.) NM rendelet 2. § a) pontja szabályozza:
    2. § E rendelet alkalmazásában
    a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,
    aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,
    ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;

    A szabályozás lényege, hogy a megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben történik.

    A Pedagógusok Szakszervezete levélben kérte az egészségügyi ágazatért felelős Minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a COVID-19 vírusfertőzés „foglalkozási megbetegedésként” való elismerése és a 100%-os baleseti táppénz megállapítása érdekében.

    Kásler Miklós Miniszter Úr akként nyilatkozott, hogy a karanténba kényszerült, illetve megbetegedett munkavállalók 100%-os táppénzre jogosultak, de annak jogszabályi alapját nem jelölte meg.

    Véleményem szerint egyértelmű jogi szabályozás hiányában a házi orvosoktól nem várható el, hogy az „üdvözítő” „2” kódot jelöljék meg a keresőképtelenség okaként.

    Budapest 2020-09-24

    Összeállította
    Dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    Vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  5. 6 hónapja
    Mon Aug 24 07:16:26 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Ágazati szakmai pótlék az óvodákban.

    Már 2020. július 1-jén hatályba lépett a 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ép. r.) 16. § (5a)–(5d), valamint (11) bekezdése, amely:

    - bizonyos vezető megbízások esetén jelentős,

    - a beosztott pedagógusok számára kismértékű keresetnövekedéssel jár.

    - Az intézményvezetők számára bevezetnek egy új ösztönző rendszert is.

    A teljes cikk itt olvasható:

  6. 8 hónapja
    Mon Jun 22 08:18:36 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: FIGYELEM!.

    2020.05.15.-én Gosztonyi Gábor Alelnök általam készített 9 segédanyagot küldött.

    „A Kérdések, válaszok, tanácsok a Kjt.25/C.§ jogállásváltással kapcsolatos speciális rendelkezéseivel kapcsolatban a teljesség igénye nélkül.” című anyagban helyesen idéztem, és magyaráztam a jogállásváltással kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, különös figyelemmel a Kjt.25/C.§ -ban írtakra.

    Az utolsó két oldalon az 1. és a 2. pontban azonban sajnos másolási hiba miatt elírás történt.

    Ezen elíráson kívül sem levélben, sem telefonon nem adtam soha olyan tájékoztatást, miszerint a jogállásváltáskor a továbbfoglalkoztatást nem vállaló közalkalmazottak a Kjt.37.§ (7) bekezdése alapján emelt összegű végkielégítésre lennének jogosultak.
    A javított szakmai véleményt, és a Kúria 2075/2009. számú munkaügyi elvi határozatát csatolom.
    Érd.2020.06.20.

    dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  7. Mon Jun 22 07:56:44 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: KIS – OKOS Kérdések, válaszok, tanácsok II..

    1.) Mind ennek az a feltétele, hogy a 25/A. § (2) bekezdése (Tájékoztatás) vagy az (5) bekezdés szerinti időpont (Nyilatkozat) előtt a Felek már a közalkalmazotti jogviszony megszűntetéséről nyilatkoztak, vagy megállapodtak, és az időtartam még nem telt el.

    Mi lehet ez?

    egyoldalú jognyilatkozat

    • a Munkavállaló lemondása
    • a Munkáltató felmentő határozata

    két,vagy több oldalú megállapodás

    • a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a jogállásváltás időpontját követő dátummal,
    • áthelyezés a jogállásváltás időpontját követő dátummal,

    Mi történik ezekben az esetekben?

    A jogállásváltást,- 2020.07.01 - követően a Munkavállalót:

    • munkavégzési kötelezettség nem terheli,
    • továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján a jogállásváltás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb 2020.07.01.napján ki kell fizetni.
    • Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

    Milyen speciális élethelyzetekben kell nehéz, és meggondolt döntést hoznia annak, aki még nem áll lemondás, felmentés, stb. hatálya alatt?

    1.) Az, aki a nők 40 éves kedvezményezett öregségi nyugdíj feltételeivel a jogállásváltás időpontját követően rendelkezik.

    Emlékeztetőül:

    • ha kéri írásban közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését arra a Munkáltató köteles,
    • a Kjt. szerinti felmentési időt a jogosultságot megelőzően kell kiadni,
    • amennyiben a felmentési idő végén legalább 35.év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,a 40 éves jubileumi jutalmat ki kell fizetni,

    Ilyen kedvező szabály a Mt.-ben nincs!

    • Ha tehát például 8 hónap a felmentési ideje, és azt beszámítva jogosult a 40.éves jubileumi jutalomra akkor 8+5 havi távolléti díj a tét.

    • Ha azonban például a jubileumi jutalmát már megkapta, és egy intézményben eltöltött, vagy folyamatos áthelyezések miatt a maximális 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult, akkor „jobban jár”, ha akként nyilatkozik, hogy nem vállalja a továbbfoglalkoztatását. Ebben az esetben ugyanis 2020.06.30. napján ki kell fizetni a végkielégítését, hat havi időarányos szabadságát pénzben meg kell váltani.

    2.) A másik „tábort” azok a közalkalmazottak alkotják, akik a jogállásváltást követően érik el a rájuk irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt. Ők is többnyire azért nem tudnak dönteni, mert nem tudják, hogyan járnak jobban/rosszabbul.
    A „jó” döntéshez a következőket kell megfontolni:

    • akar-e dolgozni, vagy már jóval korábban úgy döntött, hogy ha eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor megállapíttatja a nyugdíját, és élvezi megérdemelt nyugdíjas éveit.
    • A végkielégítéshez milyen mértékű figyelembe vehető jogviszonnyal rendelkezik, azaz milyen összegű végkielégítésre jogosult?
    • Jubileumi jutalmát megkapta-e már?

    Ha tehát a jubileumi jutalmát már megkapta, és egy intézményben eltöltött, vagy folyamatos áthelyezések miatt a maximális 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult, akkor „jobban jár”, ha akként nyilatkozik, hogy nem vállalja a továbbfoglalkoztatását. Ebben az esetben ugyanis 2020.06.30. napján ki kell fizetni a végkielégítését, hat havi időarányos szabadságát pénzben meg kell váltani.
    …………………………………………………….
    Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
    Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

    Összeállította:
    dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

  8. Mon Jun 22 07:56:16 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: KIS – OKOS Kérdések, válaszok, tanácsok I..

    Kérdések, válaszok, tanácsok a Kjt.25/C.§ jogállásváltással kapcsolatos speciális rendelkezéseivel kapcsolatban a teljesség igénye nélkül.

    Egy jogállásváltás soha nem könnyű a munkáltatónak, de különösen nem az a munkavállalónak.
    Milyen ügyeket, élethelyzeteket szabályoz a Kjt. kevéssé ismert 25/C.§,-a amelyet a szakképzési törvény alkalmazni rendel?

    Lássuk előbb a száraznak, és komplikáltnak tűnő jogszabályi rendelkezéseket.

    Kjt.25/C. §
    (1) A 25/A. §-t és a 25/B. §-t, valamint a (4)-(13) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpont előtt

    a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, vagy

    b) megkötött megállapodás - ideértve az áthelyezést is - alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése vagy az (5) bekezdés szerinti időpontot követően megszűnik.

    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésében vagy a (4) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat:

    • az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli,
    • továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást az átadó munkáltatónak - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie.
    • Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

    Értjük, nem értjük?

    Tisztázzuk előbb a hivatkozott rendelkezéseket:

    Véleményem szerint ezt legkönnyebben (?) úgy tehetjük meg, ha beidézzük azokat.

    Kjt. 25/A.
    § (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

    Tájékoztatás 1.

    (2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
    a) időpontjáról,
    b) okáról és
    c) közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
    továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

    Tájékoztatás 2.

    (3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

    (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2) és (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.

    25/A. § (1) – (4 ) bekezdést nem kell alkalmazni, = Nincs Tájékoztatási kötelezettség

    Nyilatkozat

    (5) A közalkalmazott - a (7) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.

    (6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)-(6) bekezdése alkalmazásával megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat - megfizetni.

    A Kjt.25/A. § (5) –(6) bekezdést nem kell alkalmazni, Nincs szükség a Munkavállaló nyilatkoztatására sem.
    A Kjt. 25/B. §-t nem kell alkalmazni, mert értelemszerűen nem működnek a továbbfoglalkoztatás garanciális szabályai sem.

  9. Mon Jun 22 07:44:34 2020
    A admin beszélgetést kezdeményezett itt: Jogállásváltás - végkielégítés - kúriai döntés.

    2075/2009. számú munkaügyi elvi határozat

    2075
    A közalkalmazottat a jogviszonyának jogállásváltozás folytán megvalósult megszűnésekor emelt szintű végkielégítés nem illeti meg [Kjt. 25/A. §, 37. § (7) bekezdés].
    A felperesnek a Megyei Önkormányzat Idősek Otthona és Értelmi Fogyatékosok Rehabilitációs Intézeténél 1993. december 6-ától kezdődően fennálló közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 25/A. §-a szerint 2008. február 29-én megszűnt. A munkáltató a felperes részére a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdései alapján 5 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítést megfizette. A felperes keresetében további 4 havi végkielégítés megfizetését kérte a Kjt. 37. § (7) bekezdésére alapítottan arra hivatkozással, hogy közalkalmazotti jogviszonya 58 éves korában, az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül szűnt meg.

    A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
    A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonya megszűnésének módja (Kjt. 25/A. §) nem szerepel a Kjt. 37. § (1) bekezdésében a végkielégítésre jogosultságot megalapozó közalkalmazotti jogviszony megszűnési jogcímek között. A Kjt. 37. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt munkáltató jogutód nélküli megszűnése jogcím [Kjt. 25. § (1) bekezdés c) pont] nem egyezik meg a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontjában nevesített, Kjt. 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnési jogcímmel (munkáltató jogállásváltozása). Ez utóbbi megszűnési módot a végkielégítésről általánosan rendelkező 37. § (1) bekezdés nem említi, ugyanakkor a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése e megszűnési módhoz igazítva speciális végkielégítési szabályokat tartalmaz a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdésének alkalmazását előírva. Ezen speciális szabályozás az általános rendelkezésekhez képest szűkíti a végkielégítési jogosultságot, és a Kjt. 37. § (7) bekezdése, azaz az öregségi nyugdíj korhatár betöltését megelőzően 5 évvel történő közalkalmazotti jogviszony megszűnéskor az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó szabályokat nem rendeli alkalmazni.
    A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján a Pp. 253. § (2) bekezdésre, és 254. § (3) bekezdésre tekintettel helybenhagyta.

    A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatására, és a kereseti kérelemnek történő helytadásra irányult, az alperest további 520 000 forint végkielégítés megfizetésére kérte kötelezni.

    Álláspontja szerint a Kjt. 37. § (7) bekezdése nem speciális közalkalmazotti jogviszony megszűnési esetet jelöl, hanem a közalkalmazotti jogviszony megszűnési módtól függetlenül a közalkalmazott személyes körülményeit veszi figyelembe, és állapít meg további végkielégítést a közalkalmazott életkorából adódóan. Az Mt. 5. § (1) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközne, ha nem ezt - az életkorból adódó személyes körülményt -, hanem a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját kellene irányadónak tekinteni.
    Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában tartására irányult.
    A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
    A bíróságok a felperesi kereseti kérelem elbírálásakor helytállóan értelmezték az irányadó Kjt. 37. § és 25/A. § rendelkezéseit. Helyesen indultak ki abból, hogy elsődlegesen a végkielégítésre vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések alapján kell megállapítani, hogy az itt szabályozott, Kjt. 37. § (7) bekezdésen foglalt többlet-végkielégítésre a felperes jogosult-e. A Kjt. 37. § (7) bekezdés alapján ugyanis - összevetve az (1) bekezdés rendelkezéseivel - a közalkalmazott akkor jogosult az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belüli közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a további 4 havi átlagkeresetre, ha a jogviszony megszűnési módja szerepel az (1) bekezdésben felsorolt megszűnési módok között.

    Helyes az a megállapítás, mely szerint a Kjt. 25/A. §-ban foglalt munkáltatói jogállásváltozás miatti közalkalmazotti jogviszony megszűnés nem azonos a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, tekintettel arra, hogy az előbbit a Kjt. 25. § (1) bekezdés d) pontja, míg utóbbit a c) pontja határozza meg.

    A Kjt. 25/A. §-ban szabályozott megszűnési módhoz a végkielégítés-fizetési kötelezettséget a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése rendeli ius speciálisként a Kjt. 37. § (2), (4)-(6) bekezdés alkalmazását előírva. Mivel ezen speciális rendelkezések között a felperesi kereseti kérelem jogalapjaként megjelölt 37. § (7) bekezdés nem szerepel, ezért a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyó másodfokú ítélet nem jogszabálysértő.

    A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
    (Legf. Bír. Mfv. I. 10.268/2009.)

  10. Fri Jun 19 07:17:34 2020

    Kolléga1:
    27 megtartott+3 órakedvezmény=30. Így minden héten 4 óra lett túlóraként elszámolva. Az online időszakra már nem kaptam túlórát.

    Kolléga2:
    Nekem március 13-án volt a 25. túlóra alkalmam (ugye 1 alkalom lehetett két óra is). Heti 1 online helyettesítő órám volt a 4.b-nél, ez ugye minimum 12 órának számít helyettesítésben. (25+12?)
    Február óta heti 2 órában helyettesítettem E-t, aki várandós lett, és nem dolgozott. Amikor elértem a 30 órát, szóltam a vezetőségnek. Azt mondták, hogy szólt az érdekünkben a tankernél, de nemleges választ kapott. Meg tudom keresni a levelét, ha érdekel.

    Kolléga3:
    Én helyettesítettem úgy, hogy a tagintézményvezető előre szólt, (többünknek alsóban) h a tanker nem fogja fizetni, persze a gyerekért megcsináltuk (karantén idejére esett). Egyébként febr.közepéig lett meg a 30 alkalmam, kb.62 órával. Ekkor a tagintézményvezető kitöltötte velem a "fizetjük a túlórát" papírt, de közben kitört a karantén. Így kb 75 kifizetetlen órám volt ebben az évben. De hát erről nem a tagintézményvezető tehetett. Végül is senki nem kényszerített, a gyerekekért úgy is megcsináltam volna.(Mint ahogy sokan mások is!) Február óta 4 alsós helyettesítettünk a 4.b-ben heti 1 vagy több órát. Eseti és szakszerű helyettesítéssel (hetente írták ki a Krétában).
    Karantén kezdetekor a tagintézményvezető korrekt volt, mert írt a tankerületvezetőnek, hogy mi a helyzet, kérte, hogy fizessék ki, de visszakaptuk a nemleges választ. Akkor a tagintézményvezető megkeresett minket, ezt őszintén elmondta, s megkérdezte, vállaljuk-e így is, persze mind a négyen csináltuk tovább.

    Kolléga4:
    Nekem volt, mert a kötelező 18 órám helyett 21 és fél órám volt hetente. A fél óra az a heti korrepetálás volt.

    Nem szakszervezetes kolléga :
    18 kötelező órával 27 órája volt, nem fizették ki a túlórát, felszólították, hogy heti 27 darab, 45 perces felvétellel igazolja a karantén idején végzett munkáját.

    Válasz
    Véleményem szerint teljesen egyértelmű, hogy ezek a munkavégzések, ugyanolyan többlet-munkák ("túlórák") voltak a digitális munkavégzés során is, mint előtte. Szabó Zsuzsa Elnök Asszony csak akkor tudja igénybe venni a monitoring keretében Hajnal Gabriella KK.Elnök segítségét, ha a vitát helyben nem tudják megoldani. Erre figyelemmel javasolom,hogy a Tankerület Igazgatójától, a PSZ Megyei Elnöke írásban kérjen tájékoztatást. Írásban kérje a választ is.

Mutass többet