Keresőképtelenség – „karantén” - táppénz

  1. 9 hónapja

    Keresőképtelenség – „karantén” - táppénz - baleseti táppénz meghatározása, összefüggései, és a táppénz mértéke.
    Tájékoztató és szakmai vélemény

    A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tagsága részéről felháborodott hangvételű jelzéseket kaptunk olyan, köznevelésben foglalkoztatott kollégáktól, akikről a tanév megkezdését követően – azaz 2020. szeptember 1. után – derült ki, hogy igazoltan a COVID-19 vírussal fertőződtek meg, illetve fertőzés nélkül is karanténba kényszerültek. A PSZ tagjainak követelése arra irányul, hogy a vírusfertőzést „foglalkozási megbetegedésnek” tekintsék és számukra 100%-os táppénzt állapítsanak meg. Előzetes tesztek hiányában – de még azok megléte esetén is – kérdéses, hogy a kolléga mikor betegedett meg pontosan, hiszen a lappangási idő is eltérő lehet, ezért a különböző fenntartóktól egységes eljárásról szóló rendelkezés kiadását látjuk indokoltnak.

    Ismereteink szerint, aki COVID-19 vírusfertőzés miatt otthonában vagy egészségügyi intézményben járványügyi megfigyelés alá kerül, keresőképtelen állományba vehető.

    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja értelmében ugyanis:

    az is keresőképtelen,

    • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap,
    • vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,
    • továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más

    munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

    A közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés esetén a keresőképtelenséget az orvos „7”-es kóddal igazolja.

    48.§
    A táppénz alapja
    (6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat Korm. rendelet állapítja meg.

    (7) A táppénz összege
    a) a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal;
    b) a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb - a Tbj. 6. §-a szerinti - biztosításban töltött nappal rendelkezik;
    c) a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a 44. § d) pontjában meghatározott esetben,
    azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

    „7”-es kóddal jelzett keresőképtelenség esetén betegszabadság nem jár, hanem a keresőképtelenség első napjától táppénz megállapítására és folyósítására kerülhet sor, továbbá „7”-es kódos keresőképtelenség esetén a foglalkoztatót táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség nem terheli. „7”-es kóddal a keresőképtelenség igazolására információink szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a „karantént” a hatályos jogszabályok alapján elrendelték.

    Baleseti táppénz
    55. §
    (1) Baleseti táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

    Akkor járna 100%-os táppénz (baleseti táppénz) ha:

    • a koronavírus-fertőzés foglalkozási megbetegedésnek minősülne.
    • a foglalkozási megbetegedést a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint az arra hatáskörrel rendelkező szerv kivizsgálta, és megállapította,
    • és jogerős egészségbiztosítási határozatot hozott a foglalkozási megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi balesetként való elismeréséről.

    Ezekben az esetekben a keresőképtelenséget az orvos – a foglalkozási megbetegedés elismerése után – „2”-es kóddal igazolja.

    Akkor kerülhet sor tehát baleseti, 100%-os mértékű táppénz megállapítására, ha a biztosított olyan módon fertőződött meg a koronavírussal, hogy az foglalkozási megbetegedésnek minősül; vagyis az a beteg munkavégzése során alakult ki.

    A táppénzzel kapcsolatos tájékoztatóval összefüggő jogi szabályozás szerint a foglalkozási megbetegedés fogalmát a 27/1996.(VIII.28.) NM rendelet 2. § a) pontja szabályozza:
    2. § E rendelet alkalmazásában
    a) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,
    aa) amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza,
    ab) illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye;

    A szabályozás lényege, hogy a megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben történik.

    A Pedagógusok Szakszervezete levélben kérte az egészségügyi ágazatért felelős Minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a COVID-19 vírusfertőzés „foglalkozási megbetegedésként” való elismerése és a 100%-os baleseti táppénz megállapítása érdekében.

    Kásler Miklós Miniszter Úr akként nyilatkozott, hogy a karanténba kényszerült, illetve megbetegedett munkavállalók 100%-os táppénzre jogosultak, de annak jogszabályi alapját nem jelölte meg.

    Véleményem szerint egyértelmű jogi szabályozás hiányában a házi orvosoktól nem várható el, hogy az „üdvözítő” „2” kódot jelöljék meg a keresőképtelenség okaként.

    Budapest 2020-09-24

    Összeállította
    Dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
    Munkajogász
    Vezető jogtanácsos
    ILO közvetítő és döntőbíró

 

vagy Regisztráció ha válaszolni akarsz!