1.) Mind ennek az a feltétele, hogy a 25/A. § (2) bekezdése (Tájékoztatás) vagy az (5) bekezdés szerinti időpont (Nyilatkozat) előtt a Felek már a közalkalmazotti jogviszony megszűntetéséről nyilatkoztak, vagy megállapodtak, és az időtartam még nem telt el.

Mi lehet ez?

egyoldalú jognyilatkozat

• a Munkavállaló lemondása
• a Munkáltató felmentő határozata

két,vagy több oldalú megállapodás

• a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése a jogállásváltás időpontját követő dátummal,
• áthelyezés a jogállásváltás időpontját követő dátummal,

Mi történik ezekben az esetekben?

A jogállásváltást,- 2020.07.01 - követően a Munkavállalót:

• munkavégzési kötelezettség nem terheli,
• továbbá a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján a jogállásváltás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, valamint juttatást - a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - legkésőbb 2020.07.01.napján ki kell fizetni.
• Ezek összegét - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

Milyen speciális élethelyzetekben kell nehéz, és meggondolt döntést hoznia annak, aki még nem áll lemondás, felmentés, stb. hatálya alatt?

1.) Az, aki a nők 40 éves kedvezményezett öregségi nyugdíj feltételeivel a jogállásváltás időpontját követően rendelkezik.

Emlékeztetőül:

• ha kéri írásban közalkalmazotti jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését arra a Munkáltató köteles,
• a Kjt. szerinti felmentési időt a jogosultságot megelőzően kell kiadni,
• amennyiben a felmentési idő végén legalább 35.év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,a 40 éves jubileumi jutalmat ki kell fizetni,

Ilyen kedvező szabály a Mt.-ben nincs!

• Ha tehát például 8 hónap a felmentési ideje, és azt beszámítva jogosult a 40.éves jubileumi jutalomra akkor 8+5 havi távolléti díj a tét.

• Ha azonban például a jubileumi jutalmát már megkapta, és egy intézményben eltöltött, vagy folyamatos áthelyezések miatt a maximális 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult, akkor „jobban jár”, ha akként nyilatkozik, hogy nem vállalja a továbbfoglalkoztatását. Ebben az esetben ugyanis 2020.06.30. napján ki kell fizetni a végkielégítését, hat havi időarányos szabadságát pénzben meg kell váltani.

2.) A másik „tábort” azok a közalkalmazottak alkotják, akik a jogállásváltást követően érik el a rájuk irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt. Ők is többnyire azért nem tudnak dönteni, mert nem tudják, hogyan járnak jobban/rosszabbul.
A „jó” döntéshez a következőket kell megfontolni:

• akar-e dolgozni, vagy már jóval korábban úgy döntött, hogy ha eléri a nyugdíjkorhatárt, akkor megállapíttatja a nyugdíját, és élvezi megérdemelt nyugdíjas éveit.
• A végkielégítéshez milyen mértékű figyelembe vehető jogviszonnyal rendelkezik, azaz milyen összegű végkielégítésre jogosult?
• Jubileumi jutalmát megkapta-e már?

Ha tehát a jubileumi jutalmát már megkapta, és egy intézményben eltöltött, vagy folyamatos áthelyezések miatt a maximális 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult, akkor „jobban jár”, ha akként nyilatkozik, hogy nem vállalja a továbbfoglalkoztatását. Ebben az esetben ugyanis 2020.06.30. napján ki kell fizetni a végkielégítését, hat havi időarányos szabadságát pénzben meg kell váltani.
…………………………………………………….
Felhívom a figyelmet, hogy az általam leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti.
Az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI. 17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.

Összeállította:
dr.Selmeciné dr.Csordás Mária
Munkajogász
vezető jogtanácsos
ILO közvetítő és döntőbíró