Elévülés a munkajogban

  1. 10 hónapja

    Mennyi az elévülési idő?

    A munkajogi igények általános elévülési ideje három év. Amennyiben a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatot tesz, amit a munkavállaló bizonyos határidőn belül megtámadhat - például egy felmondás-felmentés közlése esetén - és ez a határidő rövidebb az elévülési időnél, erről a munkavállalót ki kell oktatnia!

    Milyen igényeket érint a határidő?

    Gyakorlatilag bármilyen követelést, ami a munkaviszonnyal összefüggésben merülhet fel. A leggyakrabban ugyanakkor az alábbi igényekkel kapcsolatban alakul ki jogvita:

    • elmaradt munkabér (alapbér, pótlék, egyéb juttatás), szabadságmegváltás;
    • üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő kárigény;
    • munkavállaló által okozott károk megtérítése;
    • jogellenes felmondás - sajátos szabályok mellett!
    A legutolsó pont több szempontból is érdekes. Egyfelől sokszor merül fel a kérdés, vajon a munkaviszony időközbeni megszűnése hogyan befolyásolja a jogok gyakorlását. Fontos leszögeznünk: önmagában a munkaviszony fenn nem állása nem akadálya az igényérvényesítésnek. Mi több: a gyakorlatban sokkal inkább az jellemző, hogy a felek csak a munkakapcsolat megszűnését követően lesznek szembenálló érdekeltek a tárgyalóteremben. A másik fontos pont azonban éppen egy olyan különbségtétel, amire fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet.

    A jogviszony megszüntetésének jogellenessége és az azzal kapcsolatos igények

    Arra már utaltunk az első pontban, hogy a munkáltatót bizonyos kioktatási kötelezettség terheli az elévülési időnél rövidebb határidőkről. Így amennyiben a munkáltató megszünteti a munkavállaló munkaviszonyát, a felmondásban tájékoztatnia kell a dolgozót a megtámadás határidejéről - erre ugyanis csak harminc nap áll rendelkezésre! A megtámadási határideje tehát annyiban kötődik az elévülési időhöz, hogy annál rövidebb tartama miatt kell kioktatni róla a munkavállalót. Amennyiben ez a kioktatás elmarad, ez a határidő hat hónapra nő. Megjegyzendő, hogy a munkáltatót ilyen korlát nem köti, tehát ha a munkavállaló mond fel, és ezzel szemben a munkáltató kíván megtámadással élni, őt csak az általános (jóval hosszabb) elévülési idő köti.

    Mit tegyünk, hogy elkerüljük az elévülést?

    Az elévülést többek között a követelés bírósági úton történő érvényesítése szakítja meg. Így amennyiben esetleges peren kívüli egyeztetés nem hoz eredményt, nem érdemes túl soká odázni a vita jogi útra terelését.

    Forrás
    D.A.S.

 

vagy Regisztráció ha válaszolni akarsz!